"Én dolgozni akarok" EMLÉKPAD. József Attila 1905-1936

 dolgozni akarok Jozsef Attila 1905-1937

samedi 28 mai 2011

MAMA


MAMA

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

1934. okt.

1 commentaire:

  1. Nagyon szeretem ezt a verset, amikor tanultuk akkor id oda voltam érte, de mivel édesanyám nagyon nagyon régen már nincs köztünk , a vers utána még nagyobb értelmet kapott nálam.
    Köszönet érte Nektek.
    Ölelésem a tietek:))

    RépondreSupprimer